2019 februárjában indult a LOT hazai terjeszkedésének újabb fejezete, egy korábban Budapestről soha el nem érhető útvonallal. Heti 12 járatpárt üzemeltetnek London City repülőtérre, Embraer E190-es típussal. A járat elsősorban az üzleti utazók számára próbál kedvezni a belvároshoz közeli célponttal, illetve a napi két járattal, bár őket egyelőre úgy néz ki, nem érdekli. Hazaúton konkrétan 15-en ültünk a gépen. 

Fotó: Soós András

LOT 2201
Budapest (BUD) - London City (LCY)
2019. február 21. csütörtök
Indulás: 07:36 CET
Érkezés: 09:01 GMT
Repülőgép: Embraer ERJ-190 (SP-LMC)
Ülés: 4A (turista)

A repülőjegyet indulás előtt két héttel vettem, a retúrjegy ára 32.000Ft volt. Ez nem tartalmaz feladott poggyászt (Star Alliance Gold státusszal viszont ingyen van), de kézipoggyászból a szokásos egy nagy és egy kicsi felvihető. A foglalás időpontjában a Ryanair és Wizz Air 25.000Ft körül kínálta a retúrjegyet ugyanarra a napra (világvégi repterekre), míg a British Airways 70.000Ft-ot kért. Ezek alapján egyértelműen a LOT a legkedvezőbb, de ez mindig dátumfüggő.

A repülőtéren a check-in pultoknál senki nem állt sorba amikor én odaértem, 3 pult is nyitva volt. Star Alliance Gold státusszal jár a LOT utasainak a fast track és az üzleti váró használat is, mégpedig a Menzies Lounge vendégszeretetét élvezhetik az utasok, ami szerintem a leglehangolóbb lounge Budapesten. A reggel 7 órás indulás azért ideális, mert a hajnali fapados rajzás már lecseng, és egészen elviselhető a tömeg. 

A tervezett beszállás idejére odaértem a kapuhoz, ami az új épületrészben, a C kapuknál volt. Nem rossz ez az új móló, de nevetséges hogy 2db fülke van csak a férfi WC-ben. Ráadásul olyan jól árnyékol az épület, hogy térerő egyáltalán nincs. A terveknél beígért "modern floor-to-ceiling ablakok" inkább egy olcsó külvárosi raktárépület hangulatát hozzák.

A beszállás 20 perc késéssel kezdődött, és furcsálltam, hogy nem az üzleti osztály utasait hívták először. Később kiderült, hogy azért, mert egy darab sem volt belőlük. A beszállás mindössze 5 perc alatt lezajlott, majd a gépben ülve 20 perc várakozás után bejelentette a kapitány, hogy még 25 percet várnunk kell, ugyanis lekéstük a kijelölt leszállási időablakot, így várnunk kell még. Ekkor a sztyuvik körbejártak és mindenkinek kínáltak egy kis ásványvizet, ami kedves gesztus. Ültem én már úgy két órát egy földön veszteglő gépben, hogy nem adtak vizet, de még felállni sem engedtek senkit. Van ilyen is, a LOT ezt a késést remekül kezelte. 

A gép végül kicsit több mint 40 perc késéssel szállt fel. Budapestről Londonba körülbelül 60 utas volt a gépen, ami egy erős félház, visszafelé pár nappal később viszont mindössze 15-en voltunk. Ezen a légiutaskísérők is mosolyogtak, amikor többször is visszakérdeztek a rádióban, hogy biztos minden utas a gépen van-e. Se oda, se vissza nem utazott senki business classen. Ezt őszintén sajnálom, mert ebből lenne igazán pénze a LOTnak. Talán majd később beindul még. 

Lengyel hajózószemélyzet volt a gépen, és a három légiutaskísérőből kettő magyar, egy pedig szintén lengyel. Vele volt alkalmam beszélni pár percet. Őt az első pár hétre küldte Budapestre a légitársaság, hogy az új járaton segítse a magyar légiutaskísérők munkáját. Kérdeztem, hogy mit gondol arról, hogy ilyen kevesen vagyunk a gépen. Azt mondta, Varsóból is ugyanígy indult a járat, másfél hónappal korábban, de azóta már gyakran teljesen tele van, és szerinte a budapesti járatot sem kell félteni, hosszú távon biztosan sikeres lesz. Még pár mondat erejéig kérdeztem, tud-e valamit arról, hogy mikor jön Budapestre a következő 787-es, és milyen járatok lesznek. Erre azt mondta, hogy jelenleg semmi nem biztos, el van halasztva a Rolls Royce hajtóműproblémái miatt, de tavaly nyáron már kész volt a terv egy idén májusi üzemkezdetre, amivel New York napi járat lett volna, Chicago heti 3, és Szöul heti 2 járatpárt kapott volna. Majd meglátjuk mi lesz ebből. 

Az Embraer E190-es nagyon szerethető kis gép. 2-2 az üléskiosztás, így senkinek nem kell összepréselve utaznia. A lábtér kifejezetten kényelmes volt. A belmagasság nem túl nagy, az ablakok viszont azok, de olyan szerencsétlen az ülésekhez viszonyított helyzete, hogy aki ki akar nézni, annak vagy nagyon előre kell hajolnia, vagy hátrafelé néznie. USB töltő, hálózati csatlakozó, Wifi nincs a gépen, de ilyen kis távolságú regionális járatokon nem is jellemző. 

Budapest és London között elég nagy a konkurencia, British Airways, Wizz Air, Ryanair, Easyjet és Norwegian repül még. Ezek közül turista osztályon sehol nincs fedélzeti ellátás, kivéve a LOT-nál. Természetesen ők sem esnek túlzásokba, két kis nápolyit kap az utas, meg választhat bubis és mentes ásványvíz közül, illetve tea és kávé van még. Ezen kívül összeraktak egy menüt fizetős tételekkel, kifejezetten baráti árakon. 1 Euróba kerül az aludobozos üdítő, csokik és gumicukor, 3 Euróért már szendvicsek kaphatóak, 5 Euróért pedig sült csirkemell burgonyapürével. Érdekesség, egyik utasnak születésnapja volt, amit egy kisebb (ingyenes) tortával jutalmazott a személyzet. Erre ne számítson mindenki, aki épp a szülinapján utazik, ehhez az kellett, hogy külön szóltak a LOT budapesti irodájának, és ők intézték el ezt az apró meglepetést. 

A leszállás nagyon izgalmas ezen a repülőtéren, bár aznap sajnos nem a felhőkarcolónegyed felől volt a végső megközelítés, de így is szembeötlő, hogy a normálisnál sokkal meredekebb szögben ereszkedik a gép. Felszálláskor pedig ugyanez. Itt egy kép amin látszik, hogy milyen közel is van a repülőtér az üzleti negyedhez. 

London City-n nincsenek utashidak, gyalogolni kell a géptől a terminálba (összesen majdnem 20 métert), majd egy hosszú folyosón keresztül az útlevélellenőrzésig, ahol egyáltalán nem volt sor. A reptéren megáll a DLR (3-as zóna) és több busz is, 10 perc alatt el lehet jutni a Canary Wharf-hoz, a belváros pedig fél óra alatt elérhető. A reptér hátrányai, hogy kicsi, zsúfolt, rengeteg a késés, és nincsen üzleti váró. 

A LOT számára ez az egész biztosan vesztességes. Nem csak azért, mert szinte üresek a gépek. Remélhetőleg ez pár hónapon belül megoldódik. De jelenleg az itt bázison tartott repülőnek ez az egyetlen útvonala van, napi 2 Budapest-London retúrt repül, közte pedig 5 órát a földön van. Szeptembertől ugyanilyen gépekkel fognak menni Brüsszelbe és Bukarestbe is, amikor pedig ezt közölték, utaltak arra, hogy még ezen járatok indulása előtt továbbiakat is be fognak jelenteni. Céljuk nyilván, hogy ezek ráhordó járatként is üzemelhessenek a hosszútávú útvonalakra, ami nélkülözhetetlen a nyereséges üzemeltetéshez. Én arra tippelnék, hogy Milánó, Barcelona, Genf, esetleg Berlin, vagy a skandináv régió reptereire nyitnának még járatokat. Ezeken az útvonalakon egyetlen full-service légitársaság sem üzemel jelenleg, piaci rés tehát van. Én mindenesetre nagyon szurkolok, hogy a LOT sikeresen terjeszkedjen Budapesten.